Csóóókolom! Plüsstank van?!

Csóóókolom! Plüsstank van?!

2004. június 27. - snufi1

Egész délelőtt aludtam. Egész délután is, egészen idáig. A kettő között egy órát olvastam és ebédeltem. Az igencsak pontatlanul elnevezett trilógia negyedik részébe kezdtem bele. Nem rossz, nem rossz... :)))

Hajnali három óra van és én naplót írok. Márminthogy egy fanfic naplót meg az igazi naplómat. Khimera naplóját elolvastam, a fanficet, amit sorozatban ír. Aranyos. :) Kedvet kaptam a fanfic íráshoz.
Drizzt meg rákapott a nevemre a Tolkien.hu oldalon... Egy régesrégi automárka a nevem. Vicces.
Annyira jót röhögtem, amikor a cseten mondom Airunnak, hogy GUkS filmet forgatnak, de Ford néger lesz. Olyat káromkodott... :))) A stáblistát végigelemezgettük... Jó volt vele megint oldlakat csetelni, úgy mint régen. "Régen." :)) Ugyanis megint az volt, hogy egymásra köszöntünk priviben és akkor csend. És csend... És mindig lecsesz, hogy miért van csend. Én meg mindig makogok valamit, hogy mi történt ma velem, és akkor ennyiből állt az egész. De aztán rámszólt, hogy nyugodtan írjam csak, ő figyel. Ez azért jólesett.
Einonnal megvitattuk két mondatban a képek rejtélyét. Charatól meg kaptam két töltőtollat. Mártogatósat. Tintával. Sok heggyel. Olyan szééépek :)))) És hogy milyen rendes volt tőle, hogy pénzt dobott ki az ablakon értem. :)) Kéne szervezni egy bulit. Úgy értem meg kéne szervezni azt a bulit, amiről szó volt, hogy megrendezzük. Luna, Chara és én. Egy évvégi buli, amikor ajándékozzuk egymást, mint Karácsonykor, csak nem olyan intenzíven. Mert Lunát is rég láttam ám.
Jaj, mostanában folyton a Tears for Fears-től hallgatom azt a dalt, aminek a szövege itt van lejjebb. Annyira tetszik. 1983-as szám, ha jól emlékszem. Na megyek aludni, abból a ficből nem lesz már semmi... :)) Ma legalábbis nem.

All around me are familiar faces
Worn out places, worn out faces
Bright and early for their daily races
Going nowhere, going nowhere
And their tears are filling up their glasses
No expression, no expression
Hide my head I want to drown my sorrow
No tommorrow, no tommorrow


And I find it kind of funny
I find it kind of sad
The dreams in which I'm dying
Are the best I've ever had
I find it hard to tell you
'Cos I find it hard to take
When people run in circles
It's a very, very
Mad World


Children waiting for the day they feel good
Happy Birthday, Happy Birthday
Made to feel the way that every child should
Sit and listen, sit and listen
Went to school and I was very nervous
No one knew me, no one knew me
Hello teacher tell me what's my lesson
Look right through me, look right through me

Halálkomolyan mondom, hogy nem ittam alkoholt. Mármint tegnap. Nemrég keltem, és egész jó kedvem van, csak hogy mitől, azt nem tudom. Délutánra semmi programom nincs, hacsak az nem, hogy szerkesztgetem még egy kicsit a linkeket a lap.hu bigyókámhoz. De hiába. Soha nem lesz olyan színvonalú, mint mondjuk Einoné. Neki van türelme, ereje, ideje meg mindene ahhoz, hogy egy csomó ilyen oldalt csináljon, de úgy, hogy még jól is nézzen ki az oldal... :)

Tudod, kedves blog... Néha nagyon zavar, hogy mindenütt én vagyok a legfiatalabb. Luna az egyetlen kivétel, aki nálam is fiatalabb két héttel és a maga 15 és fél évével. Bosszant ha nem vesznek komolyan. Bosszant, ha semmibe vesznek. És bosszant, ha a korom miatt vagyok lenézve. Gyakran találkozom ilyenekkel és ez olyan rossz. "Ja, te még csak 16 leszel?" . . . Meg hát alacsony is vagyok... Pedig a szüleim elég magasak és a féltestvérem se alacsony... Engem biztos találtak. :DDD

És nem reggeliztem... Hmm, tegnap törént velem egy érdekes dolog. Inkább megdöbbentő, del ehet, hogy csak számomra az. Einon csinált egy új oldalt, ami őszintén szólva nagyon ígéretesnek indul, mert már a kezdetekkor is olyan képek meg látvány fogadott, hogy egyszerűen izé na, szóval nagyon tetszett. (A másik problémám az, hogy a mondatokból se tudok kimászni, úgyhogy a legtöbb mondat, hát izé na, szóval így végződik... ;) ) Majd megkérem Eit, hogy hadd tegyem fel a linket ide oldalra, mert tetszik. És szóval hajnali egykor egy régebbi weboldalára is ellátogattam és láttam, hogy a vendégkönyvben elég régi az utolsó bejegyzés, hát gondoltam, keresek neki egy képet egy sárkányról, ami olyan vendégkönyvbe illő. De sárkányokról csak háttérkép méretűek voltak, hát beírtam a keresőbe, hogy "snake" mint kígyó, hogy akkor egy édes kis kígyót keresek. De csak fényképek jöttek ki élő kígyókról. Odabiggyesztettem a snake mellé, hogy "silver" vagyis ezüst kígyó. Rengeteg kép jött ki... Több ezer... Szelektáltam méret szerint és valahol a harmincadik oldalon találtam egy remek kígyót, amiről azt gondoltam, hogy biztos tetszene Einonnak, és a vendégkönyvébe be is raktam két sor kíséretében. Visszamentem a frissen készített - de még szerkesztés alatt álló - oldalára és végigolvastam mindent alaposan. Szerintem még a főoldalon szembetalálkoztam ugyanazzal a képpel, amit én öt perccel azelőtt raktam be a vendégkönyvébe...
Csak tudnám, hogy ő mit írt be a keresőbe és hogyan és miért pont azt a képet választotta másfél órával azelőtt, amikor még az oldalt szerkesztette... És hogy a több, mint kétezer kép közül miért pont azt választotta? Del egalább egyvalamit tudok: hogy tetszik neki a kép :))) Hiszen nyilván azért rakta fel az oldalra is, mert szép kép. Hehh... Legalább ebben az egy dologban biztos vagyok.

Megenn mit pofázok már ennyit... Megyek reggelizni. Állítólag megint van itthon teavaj és az finom :)))

Óh, jajj... Ma a cseten mindenkit halálra idegesítettem azzal, hogy Törpillákról meg egerekről dumáltam, aztán nem tudtam kiszámolni, hogy mennyi hatszor kilenc és nem értettem, hogy miért nem hatszor hét... :))) Szerintem mindenki megőrült a hülye Törpilláimtól, de én olyan jókat röhögtem... :)))))) Vicceket meséltünk a végén, illetve Ei, de olyan éééédesek voltak... :)) Mennem kéne aludni. Megenn ruhástul fogok, fogadunk? Mindig elalszom, mielőtt felébrednék. Mármint... Hagyjuk... :)) Szóval a Törpillák. De utálom őket. DD. DD. DD. DD. DD. Amúgy jól vagyok.

Amíg ilyen jó hangulatban vagyok, meg kell említenem, hogy naaaaaaagy, sáááááárgaaaa és bulldóóóóózeeeeer! És nem ittam egy korty alkoholt sem. :)))) Ja és D.D. Dé dé. Két darab dé-betű. Mert meg vannak duplázva.

Lenyugszásképp sétálni kéne valahol. De a környék zsúfolt, építik az utat, és azt is rohadt hangosan teszik.
Akkor mi a fészkes fotont csináljak? És miért nem szokok már le arról, hogy állandóan filmekből és könyvekből idézzek? :)) De egy hülye vagyok, istenem... :))) Most azért nevessek, mert sírni lenne kedvem, vagy azért sírjak, mert éppen nevetni van kevem ilyen helyzetben? Kezdődik a filozofálás... :PPP Inkább elhúzok anyámmal kicserélni a kazettát, amit tegnap vettünk.


Ja, és three-five-zero-zero! :)

Hű, de rohadt ideges lettem! Nem elég, hogy ilyen labilis az idegállapotom a nagyanyám miatt, még ilyen apróságok is bosszantanak! Felhívott egy kedves ismerősöm telefonon, sikerült lenyugtatnia, nagyon klassz volt, amikor csörgött apám, hogy voltam-e lovagoni. Persze le kellett rakjam a mobilt, de nem tudtak visszahívni, így apámmal üvöltöztem egy sort, hogy a szarért utaztam két órát! Na jó, nem üvöltöttem, de eléggé ingerült voltam. És most megint ideges vagyok és anyám meg izél, hogy menjek vele el a Rózsakertbe, meg hogy takarítsak, meg hogy át kéne ültetni a növényt amit a szobámban a macska tegnap ledöntött. Csupa föld lett minden! Az ágyam, a takaróm, a szalagparketta... Rohadt ideges vagyok. És tehetetlen. Egyedül vagyok ezzel a szar érzéssel, és ahhoz sincs erőm, hogy kicsillagozzam. A rohadt életbe is... És le kellett mondjam a talit Einonnal. És persze úgy tűnik, mintha ez lenne a legfőbb gondom. Csak boszant, hogy le kellett mondjam, mert ez már hab a tetején. Csak tudnám, mit érek el azzal, ha itthon maradok! Semmit.

Úgy ültem le ide negyedórával ezelőtt, hogy vidám dolgokat fogok írni a blogba. Reggel még úgy éreztem, hogy leginkább semmit, ez már haladás. De ma tényleg nem tudok vidám dolgokról írni. A reggelem pocsék volt. A nagyanyám a szomszéd szobából felhívott reggel nyolckor, hogy vigyek neki forró teát. Fél órán belül kimásztam az ágyból egy második figyelmeztetésre, majd csináltam teát. Utána visszamásztam az ágyba olvasni. Arthur Dent nevéről a legelső reggeli tevékenységem jutott újra eszembe, ami halvány mosolyt csalt az arcomra. Tea... :) Egy órával később lustán felöltöztem és a könyvvel a kezemben egy órát buszoztam a lovardáig, ahol kiderült, hogy nincs ott a lovasoktató, úgyhogy eredjek szépen haza. Mondták, hogy beszéljek a főnökasszonnyal, mert mittomén miért, de hát ment a halál. Hazabuszoztam, közben olvastam, és arra értem haza, hogy a nagyanyám hülyeségeket beszél össze-vissza, én meg le vagyok cseszve minden miatt, mert állítólag nem tudom felfogni, hogy haldoklik és miért nem vagyok képes normálisan szólni hozzá. Meg hogy fejezzem már be ezt. Dehát hogy tudnám befejezni azt, amit el se kezdtem?! Erre anyám ideges lett és üvöltözni kezdett, hogy ez már mindennek a teteje és hagyjam már abba. Aztán sírni kezdtem tehetetlenségemben, aztán anyám mosgatni kezdett és ő is sírni kezdett. Öt perc után abbahagytuk mindketten, de én már a szobámban, mikor is bekapcsoltam a gépet, hogy mindezt kiírjam magamból...
Tegnap vártam éjfélig a cseten, de nem jött senki olyan, akivel nekem beszédem lett volna. Pedig egyetlen mondatot szerettem volna az illetővel közölni. Dodie és Arden is fenn voltak a cseten, meg Nodlee is egy kis ideig. Ja, és Inczy :)) Akit egy idézettel sikerült látszólag megbántanom. Kérdezte, hogy miért. Aztán, hogy miér ne. Én meg mondtam neki, hogy ne kérdezzen hülyeségeket... :) De még Anselmo se magyarézta meg neki, hogy ez DA-idézet volt. Anselmo nyilván aludt. Jó fej amúgy. A szerepjáték szobában elvagyunk néha, csak kár, hogy ott kevés a létszám és az állandó látogatók száma igencsak csekély. De azért nem volt rossz a tegnapi marhulás sem. Nem vagyok valami jó hangulatban, de úgy írnék még ide akármit. Mindegy mit, csak sikerüljön lefoglalnom magam. De most mire lenne jó, ha bebizonyítanám, hogy Szilvának nincs igaza és mégiscsak egy pesszimista hülyegyerek vagyok? :) Hehh... ez nem is igazi mosoly. Csak amolyan keserű és elszánt félmosoly. Hová tűntek azok a vigyorok, amiktől mindnekinek felborzolódott a szőr a hátán? Vicces volt pedig.

süti beállítások módosítása