Ma ilyen képfeltöltögetős napom van :)))))))
Csóóókolom! Plüsstank van?!
Azért aranyos, nem? :)))
Galaxis Útikalauz? Ó, én édes Istenem, nekem most ezt el kéne olvasnom? Őszintén szólva semmi kedvem nincs hozzá, de szerintem ez is csak a pillanatnyi hangulatomtól függ... És perpillanat nincs kedvem olvasni. Annál inkább van kedvem mindenféle hülyeséget ideírni... :DDD Tényleg, miket is kaptam? Jesszus, ez öt kötet... Igaz, erre figyelmeztetve lettem. Hmm... Szép kis lista. Elhatároztam, hogy egy éven belül ki fogom olvasni. Bár gépen elég nehéz lesz, mert mostanában rosszul leszek a monitor fényétől, de azért igyekszik az ember. :)))
Jippé! A mai napom remek volt! Nem volt suli, mert az iskolánk kórusát meghívták Szentendrére, hogy az ottani Móricz Zsigmond Gimnázium tagjai - illetve énekkara - megismerjenek minket és ezen alkalomból énekeljünk is. Órákig hülyültünk... Subi, Misi, Chara, Dorka, Timi és én... Chara és én már lassan 16 évesek vagyunk, a csapatunk többi tagja pedig már éppenhogy nem. Sajnálom, hogy most nem tizedikes vagyok, mert októberben van a szülinapom, és nem mehettem egy évvel korábban iskolába. Szóval én most elvileg tizedikes vagyok, gyakorlatilag pedig az egészet megette a fene :))) Visszafelé már ültünk a HÉV-en, Subi mellettem ült és egész végig a karomat simogatta. Nem szóltam neki, hogy esetleg aludni akarnék, vagy esetleg hogy nem kérek a simogatásból, de ahhoz is fáradt voltam, hogy rámorogjak... Chara meg velem szemben ült és látszólag ő is borzasztó fáradt volt. Szóval ez volt a mai napom eddigi része, ami nagyon klassz volt és remekül éreztem magam. Ennyit szerintem még életemben nem nevettem. A múlt hétvége óta nem nevettem ennyit, amikor Laréval és Morgannel találkoztam. Akkor nagyon jó volt a hangulat... :))) Bár szerintem most ilyen jó hangulatom lesz egész héten, meg a következőn is.
Reggel hétkor gyülekeztünk szép sorban a Batthyány téri HÉV-megállónál. Mi Charaval az elsők között érkeztünk, utánunk a "Tanár Úr", alias Norbi bá'. Kisvártatva szálingózni kezdtek a kórustagok, a mieink és tizenöt perc elteltével - ami nagyon nehezen telt el - elindultunk Szentendrére. Odafelé végig álltunk az ajtóban, míg a többiek ültek. Pontosabban Subi, Chara és én álltunk, a többiek punnyadtak. Miután megérkeztünk, az iskola igazgatója (?) fogadott minket és elvezetett egy szép sárga Volán-buszhoz, amivel eltrappoltunk a Skanzenhez. Ami nagyon szép volt, meg minden. A buszban végig énekeltünk, mert késésben voltunk és beéneklésre már nem volt idő, ezért Norbi bá' félig a busz tetejéről kapaszkodva-lógva integetett nekünk és mutatta, hogy mit és hogy énekeljünk... Persze nem egyszer röhögőgörcsöt kapott, és persze mi is... Aztán Subi előszedte a "hátamon a púpom" kezdetű, kissé idióta, de felettébb aranyos dalocskát, ami mindössze kétsoros és azt kezdtük el dalolni hatan a kórusból. Mi hatan, akik a Messiáson is énekeltünk a Zeneakadémián. Pár hatalmas fékezés után megláttuk a nagy füves területet, ahol a következő öt-hat órát eltöltöttük. Felrohantunk a színpadra, gyakorlásképp elénekeltük a dalokat, majd átöltöztünk fehér ingbe és vártuk, hogy elkezdődjék a műsor. Volt sok duma, végül énekeltünk, mindenki énekelt, tapsoltak és ekkor jött a meglepetés, mert mi nem tudtuk, hogy egész délután kézműves foglalkozás lesz, lángosevés, íjászkodás, kardozás, gólyalábazás, és minden klassz dolog. Szövés-fonás, agyagedények kisütögetése, bodzaszörp, és hidegkaja ebédre. Csak jó dolgok voltak, és azt hittük, hogy ez most unalmas lesz... De végül mi szórakoztunk a legjobban.
Elvileg ma van a Nemzeti Törülközős Nap... Gyakorlatilag meg senkit nem láttam, akinél lett volna törülköző. Igaz, nem is kerestem nagyon... El is felejtettem, hogy ma május 25-e van... Telnek a napok...