Mindig is ki akartam tölteni egy tesztet, hogy megtudjam, depressziós vagyok-e vagy sem. Ez a dolog egy időben nagyon foglalkoztatott. Hát most kitöltöttem nem is egyet, elolvastam a depresszióról pár oldalt, a tüneteket, meg minden, szóval alaposan átnyálaztam a témát. Hát öizé... Kár volt. Ebből már lehet sejteni, hogy mi jött ki eredménynek. Tulajdonképpen nem lomboz le a hír, bár eddig csak mertem remélni, hogy nem vagyok egy hülye depressziós, de most belátom, hogy tévedtem. Vajon én tudok ellene tenni? Vagy csak itt ülök bambán a gondolataimmal? És vajon meg tudom akadályozni, hogy Luna, Szilva és Chara ezt a sok zagyvaságot elolvassák? Sok a kérdés... A végén még olyanokat fogok írkálni ide, ami tök érdektelen, mert csak azt fogom írni, amit ők hallani akarnak. Hogy minden rendben van és élek. Mert tudom, hogy olvassák. De most remélem, hogy tévedek. Egyszerűen nem akarom, hogy ők lássák az én gondolataimat. Miért használok folyton személyes névmásokat? Biztos azért, hogy nyomatékosítsam a mondanivalómat. Na mindegy, nem akarok eltérni a témától. Szóval depresszió. Jaj, erről a pszichomókus jutott eszembe. Na azt próbálják meg... Én oda vissza nem megyek. Nem mintha kellemetlen lett volna, de az volt, hogy ült velem szemben és hallgatott. Én ugyanígy tettem. Igaz, akkor teljesen más miatt voltam ott, de akkor is. Kábé másfél órán keresztül csak hallgatott. Én is... :))) Az élet szép. Most úgy szívesen elbeszélgetnék egy pszichomókussal. Hátha tévedek és mégiscsak egy jókedvű ember vagyok, aki mellőzi a világvége és a halál gondolatát. Szóval lenne kedvem kiborítani egy ilyen embert.
Ma például az volt, hogy hazajöttem lovaglás után, és a nagyanyám megkérdezte, hogy én ezt élvezem-e. Mármint a lovaglást. Én persze nekitámadtam, hogy ennek nem volt logikai értelme. Merthogy ha én elmegyek lovagolni, és hazajövök azzal, hogy legközelebb pénteken reggel megyek és még koránkelni is hajlandó vagyok ezért, akkor a kérdés értelme elveszik. Persze, hogy élvezem a lovaglást! Erre kiborult, hogy miért vagyok ingerült. Mi az hogy miért vagyok ingerült? Mindig ilyen vagyok. Na mindegy... Inkább nem a blogban kéne filozofálgatni, mert akkor holnapra nem maradna hely... És a végén még azt hiszik, hogy van agyam, amivel gondolkodom és ilyen filozofálgatós vagyok. Márpedig nekem nincs agyam! ... És mégis mozog a Föld... :)

Hmhm... A bttf-ből visszaajovobe lett... :P Na, a feltételeket és a megállapodást elolvastam és egyetértek vele, csak azt nem tudom, honnan szerzek én 150 linket... :))) Egyelőre örülök, ha van ötven... Na, a filmzenéről viszont még keresek. Alan Silvestri remek munkát végzett. Ja, és Steven Spielberget se hagyjuk ki. Meg Bob Gale-t, meg... Na jó... Nehéz dolgom lesz. Inkább rajzolnék helyette valamit... De nem, nekem mindenféleképpen linkgyűjteményt kell csinálnom. Na nem baj, ha már belemásztam, akkor ki is úszom belőle valahogy. :))) Optimista vagyok... Szeretnék az lenni. Ma még szinte nem is mosolyogtam, pedig nagyon jó hangulatban telt a délelőttöm. Holnap viszont moziiiii!!! :)))) HP3... ^^ Jejjjeee... Hű, ez mennyire nem az én stílusom... Na, megyek linkeket vadászni ;))

Elég a virrasztásból... Majd holnap is megnézek egy filmet, de azt hiszem, ma már nem... Elvégre hajnali fél négy van. Tyű.

Megnéztem a Donnie Darko-t. Való igaz, nyomasztó egy film, tiszta depressziós. Nekem tetszett. Nem akarok megrémíteni senkit, de azt kell hogy mondjam, hogy a film utáni lelkiállapotom alig tér el a megszokottól, pedig a filmek rám igencsak hatással vannak. Hetekig is képes vagyok abban a lelkiállapotban maradni, mint amit a film vége után öt perccel érzek. De most, hát izé... Semmi rendkívüli nincs. Tulajdonképpen - ez most nagyon furcsán fog hangzani - a magaménak érzem a filmet. A karakterek és a problémák a filmben ismerősek, és hét leginkább a saját életemből. Remek kis film. A DeLorean megemlítése is tetszett... :))) De ez már egy másik történet ;)) Amúgy meg tényleg tetszett, függetlenül az 1985-ös Vissza a jövőbe című filmtől. Ami viszont a kedvencem. Ó, hogy ezt már említettem vagy ötször? :))

A honlapommal vacakoltam egy ideig, Airunékat meg otthagytam a cseten. Tök vicces dolgokat írt privibe, olyan jókat derültem. Végre valaki, aki nemcsak rémisztő dolgokat tud mondani. Igaz, ő meg nem vesz komolyan semmit... Hát igen... A másik véglet. De a múltkor tökre lecseszett, hogy szerintem ő csak komolytalan tud lenni, közben ez nem is igaz... Na és... Chara is komolytalan mindig. Valahol persze ő is egy megfontolt ember, de ez csak vészhelyzetben jön elő, amikor muszáj komolynak lenni. Én általában nem tudom, mi vagyok. Talán egyszerre vagyok megfontolt is, hülye is, és most hirtelen az jutott eszembe, hogy olvasnom kéne a többiek blogját, ha már ők veszik a fáradságot, hogy ezt a sok süket dumát elolvassák... :))) Csak lenne több időm, a francba is! Dehát - mint szoktam volt mondani: - Einsteinnek is csak 24 órája volt egy nap... :)))

Meg is van az első szavazat... :))))) Nem lepődtem meg túlságosan... :)))

Morr-morr-morr-morr! Most mérges vagyok, mert nem tudom beállítani, hogy az összes bejegyzésem színét, meg betűtípusát megváltoztassa ez a vacak! Pedig ott van rendesen, hogy log text meg komment meg izé, és hiába írom be, hogy márpedig dőlt betűs lesz minden, a sokkal régebbi bejegyzéseim még mindig ronda pirosak, ami iszonyú gusztustalanul néz ki ezzel a mostani háttérrel! Morr! Morr... Valaki szánjon már meg és segítsen... Légyszikeeeee... :)

Most úgy függetlenül az előző néhány bejegyzésemtől, de...

Mi a jó nyavalya történik itt?!

Vajon ez valamiféle összefüggésben áll azzal, hogy négy napja nem voltam cseten? Mi a jó franc történik a hátam mögött és miért? És miért nem vagyok képes túltenni magam ezen az egészen? És miért nem ért senki a html-kódokhoz? És miért... Most miért kérdezek én hülyeségeket?
És mi okból keseredtem el így? Miért? Annyi kérdésem van, amire egyszerűen nincs válasz, mert.. mert nem tudom, miért. Lényeg, hogy nincs válasz. Egyik percben még bosszankodom, aztán sírni lenne kedvem, de egy negyedóra múlva meg vígan fogok vihorászni valamin. Ez miért van? Kavarognak állandóan a gondolataim. Semmi nincs megoldva. Semmire nincs megoldás. De... miért?

Hűű, de sok blogos lett hirtelen... :)) Gondolom, akik frissen kezdtek hozzá a blogolásnak, azokat is megkeresték a rádiósok, hogy mondják el, miért kezdtek ebbe bele, és hogy mi értelme van ennek az egésznek. Engem is megkeretek, de hát a lehető legrosszabb alanyt fogták ki, mert én tulajdonképpen csak azért kezdtem itt blogozni, mert régen olvastam Adrian Mole naplóját, aki azóta már felnőtt, és legalább 30 éves, és elhatároztam, hogy naplót kezdek írni, amit később én is kiadok könyvben. Ez 12 évesen nagyon aranyos gondolat volt, és visszaolvasva az akkori naplóimat, egész értelmes gyerek voltam... Persze ezt kinőttem... :)))) És tavaly decemberben abbahagytam a naplózást, mert ezt a tevékenységemet felváltotta a novellaírás, és mostanában, nemrég egy-két hónapja találtam meg a blogol.hu oldalát, és így kerülök én ide... Ha már könyvben nem adtam ki 200 oldalt, akkor legalább a neten legyek valaki. Ha csak egy porszem is a homokos tengerparton... Ha csak egy vízcsepp az óceánban... Ha csak egy oxigénmolekula a légtérben... (:DDDDD) Ha csak egy valami, de akkor is itt vagyok és ti is itt vagytok és olvassátok ezt a blogot. Ha csak öten vagytok, már akkor is megérte fáradoznom. Nem hiszem, hogy közkedvelt és olvasott blogos vagyok, mert kábé a toplista legalján vagyok - gondolom én, ami igencsak nagy önbizalomra utal - de azért mégis... Tudom, hogy a nyomorult regényem egy nagy sz*r és soha nem tudom majd kiadni, pedig pályázatokra küldtem, meg minden, de legalább akkor a naplós dolog sikerüljön. És sikerült. Könyvben ugyan nem adtam ki, de most mégis itt vagyok. És azért ez néha olyan jó érzés. Elvégre én is vagyok egy apró kis porszem a tengerparton... Vagy legalább a Balaton partján. :PPP

Na, elég a sok szentimentális dumából... Megyek és keresek valami zabát.



Hűűű, ez eléggé illúzió romboló volt, nem? :))

Fárasztó volt a hétvégém... :))) Szerencsére... Legalább ötször voltam moziban, cseten egyszer se, találtam kuponokat, és 1000 Ft-ból négy mozijegyet is tudtam venni. Ma meg itthon voltam kora délután a nagyival, mert megint nem érzi jól magát. Késő délután viszont eljöhettem itthonról, mert anyuék hazajöttek. Basszus, létezik olyan, hogy valaki azért mutatja meg valakinek a blogol.hu oldalát, hogy később olvashassa az illető magánéletét a neten? :))) Na mindegy, ezen nem is elmélkedem, mert felesleges. Nem kapnék soha választ. Ha meg nem kapok választ, felesleges kérdeznem. És levelet kéne írnom... Jaj és nyüssz... Ez most csak amolyan fáradt nyüszögés volt. Ma letöltöttem három filmet a netről. Donnie Darko, Titkos ablak és 13 kísértet. Meg még le fogom tölteni a Vissza a jövőbe trilógia mindhárom részét. És regisztráltam a lap.hu oldalon egy linkgyűjtemény. http://bttf.lap.hu de még nem üzemel. Remélem, engedélyezik. Hét éve a kedvenc filmem. Mindent tudok róla, sok linkem van, amik jók és használhatók. :)))