Átmegyek Charahoz szülinapozni. Affene, hogy nem volt meg a boltban már az, amit először kinéztem neki. Elvitték a köcsögök. Pedig annnnnnyira jó volt. Morr. Végülis találtam helyette egy másik ajándékot, ami ugyan nem volt olcsó szintén, de legalább olyan szép. Ráadásul külön papírzacskót kapott az ajándékhoz, ami hát izé, nem írom ide az árát, mert rosszul lesztek... :))) De megérte, ha már nem volt az, amit meg akartam először venni. Na mindegy. Húsz percet napoztam, aztán még várok egy telefont és átcsörtetek Charahoz.

^^^^^^^^^ (ezek itt felfelé mutató nyilak ugyebár...)Ezt a bejegyzésemet törölte ki, mielőtt elindultam volna, de sikerült visszaállítani valahogy, úgyhogy makacsul elmentettem, hogy ha majd hibaüzenet nélkül megjelenik a blogol.hu oldala, akkor beírom ezt is. Ne vesszen kárba... Amúgy nem szoktam ilyeneket csinálni, hogy később írom be, ami régen történt, de hát most így jött ki a lépés. Szóval visszajöttem a szülinapozásból. Mivel két hete kábé senki nem szólt hozzám (igen, kivételek akadnak, de a telefon sem ugyanaz azért...) ezért én dumáltam kábé majdnem végig, de legalábbis nagyon sokat, ráadásul Chara megfázott ebben a hideg, jeges időben, szegénynek még a hangja is elment, úgyhogy már csak ezért is én beszéltem. Minden zagyvaságot, ami eszembe jutott, és csak mondtam, mondtam... :)) Aztán hazajöttem. És lehet, hogy megyek Siófokra meg Kenesére a hétvégééééén! Jippé! :))) Anyum még mindig gondolkozik erősen, hogy elengedjen-e, de ez így olyan rossz, mert egy meggondolatlan mondattal is el tudom rontani... :P Mindegy, igyekszem. Holnap meg lovaglás és nyüssz. Nyüssz mert messze kell menni, és oda-vissza két óra az út. :PPP

Az este még elkezdtem valamit írni, de letelt közben a harminc perces időkorlát, úgyhogy amit írtam, az eltűnt a semmibe, de nem is volt olyan fontos, kábé öt sor... Úgyhogy már nem írtam újra. Szóval én meg átköltöztem a nagymamám szobájába, ahol mindig süt a nap, és mindig meg lehet sülni a melegtől, a függönyöm viszont még a régi szobámban van. Szeretem azt a függönyt. Leopárdmintás, elég sötét, és ha elhúzom, akkor egy átlagos délutáni napsütésből kábé semmi nem marad, csak az esti sötétség... Szóval szeretem a függönyt, de most nélkülöznöm kell egy pár napig. Itt még éjszaka is meleg van. A net pedig természetesen azért ment el, mert a számítógépet is áthoztuk ide, és valami nem stimmelt, amikor újból összeraktam, de aztán megoldottuk a problémát. Tulajdonképpen nem volt probléma az összerakással, csak az ADSL bigyókát kellett volna még nyolcszor-tízszer ki-be kapcsolni, hogy működjön. A költözködést egyik szobából a másikba már letudtuk, úgyhogy már csak a rendetlenséget kell eltakarítani, meg néhány apróságot áthozni. Például a szobám felettei feliratot, amit nagy nehezen felragasztottam (Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel, Durante Alighieri, csak mindezt az eredeti nyelven), vagy egy csomó posztert a szobám faláról, meg szőnyeg, meg szóval hát ilyen kis semmiségek. Áááá, és felettünk fúrnak meg kalapálnak... Morr! Úgy látszik, ott is költöznek, csak ők nem egyik szobából a másikba, hanem egyik lakásból a másikba és ők is felújítanak... Mooooohhrrr!!! :)))

"Megint én. Megint egyedül. Nyugodt pillanat, mégis zavart és riasztó, csak úgy nyüzsögnek a színek. Behunyom a szemem és látom a nagy feketeséget, a néha felvillanó vörös foltokat, az apró fényes pöttyöket, ahogy fel-felvillannak egy másodpercre, majd tovatűnnek a nagy feketeségben. Csak én vagyok itt egyedül ebben az őrjítő színkavalkádban, amit folyton felvált a fekete űr, a végeláthatatlan semmi. Egyedül vagyok a szavakkal, amiket egy láthatatlan valaki suttog a fülembe, és úgy hallom, mintha ordítana. Aztán a fülemre tapad a csend és elviselhetetlenül szorítja, nem engedve. Amikor éppen beleőrülnék az amúgyis őrjítő csendbe, kinyitom a szemem és azt látom, hogy semmi sem változott. Senki nincs körülöttem, belevesztek a semmibe, csak a falak, a puszta falak, melyeknek puszta látványától is magamat marcangolom. Behunyt szemmel újra a nyüzsgő tömeget látom, színeket, hangokat, ordítást, suttogást, ha lehet, még őrjítőbben. És akkor megint jön a csend, hogy az őrületbe kergessen... Kaparom a falat, suttognak a fülembe, de nem akarom hallani! Csak azt akarom, hogy hagyjatok! Hagyjatok..."

2004. július, Snuffles

Újra itt... :))))) Két nap után megint van netem. Jujj de jóóó... :) A csetre csak úgy benéztem, hátha van még ott valaki, és kit találtam ott? Soha nem találjátok ki... Morgan és Einon! :)))) Háhhhá! Ez tuti nem lehet véletlen. Na igen, témánál vagyunk... Úúúúúgy hiányoznak! Lare, Morgan és Einon. A múltkor is, a mozizásnál is olyan kevés időt voltunk együtt. Na jó, ez nem teljesen igaz, de Lare keveset volt velünk, és ugye a csapat csak akkor teljes, ha mindenki ott van. Na mindegy, ez lényegtelen is... Amíg nem volt netem, addig befejeztem néhány slasht, írtam egy-két novellát, meg egy halom verset, szóval elvoltam. Elolvastam a Pókembert könyvben a forgatókönyv alapján, meg ilyesmik. A pizzás estét már kihevertem... :) Majd ide is bemásolom, amiket írtam, csak pill. Fontos csetelnivalóm van. Meg mailek. Mindennap ötször megnézem a postaládámat. A neteset is, meg ami itthon van. Na megint értelmes vagyok. És alig kapok levelet, az is hírlevél, vagy bankszámlaizé.
Öizé, inkább bemásolgatok... ;)))

Ááá. Rohadt fáradt vagyok. Hm. Az utóbbi időben kicsit sok lett a "rohadt"... ;) Na mindegy, az a lényeg, hogy eszméletlenül fáradt vagyok, mindjárt összeesek, úgyhogy csak röviden: elmentem lovagolni, esett egy kicsit az eső, lecsutakoltam a Virágot (pfúúúj), egy óra lovaglás, közben egyszer leestem a lóról (áúcs) meg egyszer vágtázni kezdett alattam (zsumm), hazajöttem, megkajáltam itthon, megnéztem a maileket, irány anyu munkahelye, elmentünk a biztosítóhoz, dögmelegben visszaindultunk, megittam egy liter Fantát (csakazértis szirszar), és most itthon vagyok... Egy szelet csoki társaságában, amit nem tudom, miért kaptam.

Megyek lovagolni, jajj de jó, megint rohadt korán keltem, ami nem szokásom, pláne nyáron, és most eszembe jutott, hogy már jövő hét van... Hmm... Na majd cseten beszélek a fejével, index-ügyben. Délben fogok hazajönni, aztán majd meglássuk, mi lesz, mert még nem tudom. Jújj és azt álmodtam, hogy visszamentem az időben és egy kedves ismerősömmel találkoztam, azt hiszem, még beszélgettem is vele, de olyan furcsa volt, mert legalább három évvel ezelőtti önmaga volt, de akkor én még nem is ismertem... Annyira furcsa volt, nem tudom, hogy jött ez az álomkép, végülis mindegy. Elmosódott fényképekről láttam csak, hogy akkor hogy nézett ki, és tessék, ilyeneket álmodok... :PP Na, megyek, mert el fogok késni, és akkor baj lesz. Illetve semmi nem lesz, csak inkább megyek korán, mert akkor délre hazaérek.

Írtam verset. Az egyik kis versikét beraktam ide is, mint látszik. Aztán meg eszembe jutott, hogy a szavazásnál nem is lehet nekem mailben írni, csak kommentbe az "egyéb marhaság" válasznál, mert nem írtam mailcímet. Hát eggen, ez vagyok én, aki két hét után veszi észre, hogy hol a hiba... :) snuffles@vipmail.hu ha valaki esetleg úgy gondolja, hogy izé. Bár a kommenteknél ott van a nevem mellett. Ja tényleg... Na mostmár mindegy. :))

Fekete szobának fekete sarkában,
Ül egy lány, csak úgy magában.
Csendesen szipogva várja az őrületet,
Mit őrült elméje egymaga teremtett,
Nincs vége, el sem kezdődött,
Fekete szobában, fekete falak közt...

Snuffles
2004. július 5.

Frissítettem az oldalamat. A cjb-set. Végre összejött az az ftp-kapcsolat. Lehet, hogy lesz a saját oldalamon blog. De nem akarom itthagyni ezt. Mert szeretem. Majd a héten felköszöntöm Szilvát, Charát és Melát. Hupsz, ezt nem kellett volna leírni, mert Szilva olvassa a blogot. Hát akkor nem mondom, meg, hogy mit vettem nekik, mert akkor nem lesz meglepetés... Viszont jó drága volt, és nem is maradt pénzem feltöltőkártyára. Mekkora szemétség már, hogy mindenkinek július elején van szülinapja... Én bezzeg téli vagyok... Háhhhááá! Izé, őszi. Na mindegy. A nezroyt nem fogom frissíteni már szerintem soha. A francnak van kedve. A pennát se nézi senki. Csak naponta tizen kábé... :PPP

A saját blogomon én vagyok a 74-dik látogató és a napnak még mindig nincs vége. Váóváóváóváó! :))) Ennyire népszerű lettem, vagy mi? Cupák most ment el. A szöveg tényleg keskeny. Mircezek. Samsung. Ei nincs. És én igenis értem, amit írok.