Az este még elkezdtem valamit írni, de letelt közben a harminc perces időkorlát, úgyhogy amit írtam, az eltűnt a semmibe, de nem is volt olyan fontos, kábé öt sor... Úgyhogy már nem írtam újra. Szóval én meg átköltöztem a nagymamám szobájába, ahol mindig süt a nap, és mindig meg lehet sülni a melegtől, a függönyöm viszont még a régi szobámban van. Szeretem azt a függönyt. Leopárdmintás, elég sötét, és ha elhúzom, akkor egy átlagos délutáni napsütésből kábé semmi nem marad, csak az esti sötétség... Szóval szeretem a függönyt, de most nélkülöznöm kell egy pár napig. Itt még éjszaka is meleg van. A net pedig természetesen azért ment el, mert a számítógépet is áthoztuk ide, és valami nem stimmelt, amikor újból összeraktam, de aztán megoldottuk a problémát. Tulajdonképpen nem volt probléma az összerakással, csak az ADSL bigyókát kellett volna még nyolcszor-tízszer ki-be kapcsolni, hogy működjön. A költözködést egyik szobából a másikba már letudtuk, úgyhogy már csak a rendetlenséget kell eltakarítani, meg néhány apróságot áthozni. Például a szobám felettei feliratot, amit nagy nehezen felragasztottam (Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel, Durante Alighieri, csak mindezt az eredeti nyelven), vagy egy csomó posztert a szobám faláról, meg szőnyeg, meg szóval hát ilyen kis semmiségek. Áááá, és felettünk fúrnak meg kalapálnak... Morr! Úgy látszik, ott is költöznek, csak ők nem egyik szobából a másikba, hanem egyik lakásból a másikba és ők is felújítanak... Mooooohhrrr!!! :)))