Nem is konkrét dologról akartam írni még reggel, mielőtt elkezdtem volna a honlapot szerkeszteni (http://penna.gportal.hu és a fórum) hanem csak úgy írni, mindegy mit, csak írni. A lelkem mélyén - meg az egész lelkemben - még mindig ott van egy nagy űr, ami nem csoda, hiszen a dolgok olyan gyorsan történnek és mégis csigalassúsággal. Két napja még teljesen normális volt az életem, és bár most is az, egyszeűen elsuhanok minden mellett. Bár most már kezdek félig-meddig rendbe jönni, de még több hónapig nem leszek ugyanaz, amint aki régen. Vagy nem tudom, meddig. Most pillanatnyilag mindenről úgy gondolkozom, hogy lehet, hogy egy nap, de lehet öt év. Lehet, hogy egy gramm, de lehet egy tonna is. Nem tudom meghatározni, mert egyszerűen képtelen vagyok reálisan gondolkozni. Beszélnem kéne valakivel. Konkrétan valakivel.
Mindegy, ez most nem is lényeges, mert nem sürgős, de azért mégis... Rendet kéne raknom a szobámban, telefonálnom kéne, takarítanom, kimozdulni itthonról, mert az sokkal jobb lenne, mint amit mostanában csinálok, vagyis hogy ülök itthon és félóránként írok pár mondatot ide. Reggel óta itt ülök és be vagyok jelentkezve a blogol.hu oldalán és mást se csináltam, csak a főoldalt bámultam, míg az agyamban egy kisregénnyi szöveg futott végig, mindenféle marhaságról. Nem olyan komolydolgokról, mint za élet értelme, vagy világvége, vagy világmegváltás, vagy hogy hol a zoknim, hanem egyszerű mindennapi kis szirszarokról. Bocsánat a csúnya beszédért. Egyébként nem szoktam csúnyán beszélni, csak ha nagyon felbosszantanak, de akkor eléggé nem fékezem magam. Sajnos. És ez eléggé kiábrándító.
Ebédelnem kéne, mert ezt így nem csinálhatom tovább.
- Most mennyivel lesz jobb, ha nem eszel, Snuff?
- Semmivel. Nem vagyok éhes.
- Olyan nincs...
- Ne akard te jobban tudni, amit gondolok.
- Nagyon jól tudom, mit gondolsz. Én is te vagyok.
- ...
- Na látod...
- Nem látom...

És ez így megy folyton-folyvást. Magammal remekül megvitatom a dolgokat semmiségekről, miközben valójában senkihez nem szólok egy szót se. Dehát nincs is kihez. Anyum rohangál a városban, vagy nem is tudom, most szerintem itthon van, de eddig csak kétszer mentem ki a szobámból reggel óta. Akkor is csak reggelizni. Szóval vele már beszélgettem eleget, ő neki nincs kedve, nekem pláne nem, Viktor dolgozik, mi meg itt elvagyunk csendben. Nem akarom a hülyeségeimmel zaklatni. Apa viszont felhívhatna.
Most veszem észre, hogy anyum olvas a nappaliban valami hülye magazint... Hehhe... :)

Annyi minden van, amit le akartam írni, de mire felkeltem normálisan, elfelejtettem... :PPP Na szóval ma rendbe raktam a pennás oldalt, amit Charaval csinálunk, a fórum pedig roahdt jó lett véleményem szerint. Ez a szemecske meg itt nem sokkal lejjebb tökre megtetszett, és gondoltam, berakom, na... :) Ráadásul megy az oldalhoz is. Tulajdonképpen nem a kék a kedvenc sznem, bár úgy tűnik, de olyan szép hűvös szín és sok szép árnyalata van. A kedvencem a bordó és a fekete, amilyen ezelőtt volt, de az olyan mintha tűz lenne, olyan forróság, ami nekem viszont nem tetszik, vagy legalábbis nem illik hozzám. A kék se nagyon, a fekete meg pláne nem illik hozzám. Ennek ellenére majdnem mindig fekete cuccban járok. Pedig azért annyira már nem szeretem ezt a színt. Na végre nem olyan baromságokról írok, hogy fogat mostam, meg zuhanyoztam, hanem valami normálisról, ami viszont hozzám illik. Teljesen hozzámillő téma például az, hogy milyen színű a blogom, vagy az ilyen hülyeségek.
Hmm... Valamiért eszembe jutott, hogy nemrég tettem egy igéretet, de egy-két alkalommal megszegtem. Mert hülye vagyok, meg nem tudok ellenállni semmi olyannak, ami tilos. Tulajdonképpen semmi nem történt. Senki nem mondta, hogy hú hát ejnye, hogy megnézted, de most komolyan, na mindegy. Á, hagyjuk is, ez hülyeség. Most mit törődöm vele? /me szórakozottan vállat von és inkább tovább szerkeszti a hülye fórumját. Na igen, ez olyan tipikusan "sznáflsz"-ös megmozdulás volt. Annak, aki nem tud angolul, megsúgom, hogy a sznáflsz az a Snuffles kiejtése, eléggé magyaros tájszólásban. :))))

Nnnna... A blogom kinézete mostmár egészen tűrhető, sőt nekem tetszik is, már csak a tartalmát kéne egy kicsit átalakítani... Mondjuk vidámabb témát keresni, vagy ilyenek. Majd este gondolkozom ilyeneken. Holnap délig alszom, jeeeee! :))
És két hét múlva, ha minden igaz, akkor egy lábadozó Samsungocskát fogok pátyolgatni, és boldogítani... :)))
Amúgy igen, köszönöm, tökéletesen normális vagyok.

Amúgy meglepődtem, hogy milyen sokan olvassák a blogomat. Ha nem is rendszeresen, de olvassák. És miért? Na miért? Mert érdekli őket...
- Na ehhez mit szólsz, Snuff?
- Semmit...
- Hogy lehet erre semmit se szólni?
- Hát így...
- Nem vagy valami bőbeszédű...
- Most piszkálni jöttél?
- Skizofrén vagy.
- Azt tudom...
- Jót tenne egy kis alvás, nem gondolod?
- De... Jó éjszakát! :))


Azt szeretem a skizofréniában, hogy sosem vagyok vele egyedül... Igen, tudom, régi poén. De olyan jó magammal vitatkozni. :)))
Jó éjt nektek!

Cseten senki... Illetve egyvalaki... Talán meg kéne néznem ott is, ahol ritkán járok, hátha ismerősbe botlom amott...

Végignéztem a régebbi szavazásokat. Hmm... Ahhoz hogy ki is derüljön valami értelmes vélemény, mint egy normális szavazás végén, talán azt kéne csinálnom, hogy kinn hagyom ezt a hülye és degenerált kérdést a hülye és degenerált válaszokkal mondjuk másfél évig, aztán új blogot kezdek és izé.

Kicsit alakítgattam ezen a dizájnon, mert nem tetszett a kommentes szöveg, amit kiírtam először. Illetve másodszor. Az eredeti úgy ahogy volt, nem tetszett. Aya blogja szerintem már nemigen fog frissülni, újulni, miegyéb. Mert egy lusta dög csinálja neki :PPP Na, keresek valakit a neten... :))

Nemrég vettünk egy újabb erősítőt a hifi-bigyónkhoz, aminek rohadt jó a távirányítója. Kikapcsolt állapotában csak meg kell érinteni bárhol, azonnal bekapcsol. Marha klassz, csak most a Viktor elállított rajta valamit, amitől egy picit másképp műkszik és senki nem tud segíteni, hogy hogy kell visszacsinálni, mert egész Magyarországon ez az egy van belőle... Még csak most fogják lefordítani a használati utasítást magyarra. Már ha ez még ebben az évben meglesz. Azért ez klassz érzés. Olyan van nekünk, ami senki másnak itt Magyarországon... :)))

No, benézek a csetre... Hátha van ismerős. :)

Reggel nyolckor keltem, és megint szirszarokat intéztünk. Ide-oda rohangáltunk, de immár sokkal felszabadultabban beszélgettünk, és sokkal kevesebb sírógörcs kíséretében. Nem volt rossz nap, csak fárasztó. Visszafelé beugrottunk vásárolgatni cuccokat, mert anyunak nem volt fekete szoknyája meg szandálja. Vettünk farmerruhát, blúzokat, a Viktornak ingeket, meg ilyesmit.
Ha nem lennék ilyen fáradt, akkor még ínék egy csomó mindent, de sajnos állatira fáradt vagyok... Most visszaolvastam a legelső mondatomat ebben a bejegyzésben... Azért jó volt a belépőm, nem? :))

I hope, Ford has got a new mail from Drizzt, mert akkor megenn válaszolhatok... :PPP Ha nem érthető, amit angolul vartyogok, akkor bocs... Már Airun is mondta, hogy tanuljak már meg angolul, mert ez így tűrhetetlen, pedig ez azért már nagy szám. Jövőre nem teszek nyelvvizsgát azért se... Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha új blogot kezdenék. Igen, a nyelvvizsga helyett egy új blog. Csak lusta vagyok beírni hogy < br > mert ez fárasztó. Éppen ezért ritka a sortörés a blogomban. Szóval új blog. Ez olyan, mint amikor elkezdek egy regényt írni és megállok a felénél. Vagy amikor honlapot szerkesztek és megállok a befejezés előtt. Hát eggen. Áhh, nem kezdek új blogba még, olyan kevés ideje kezdtem el... Jújj, most eszembe is jutott, hogy miért kezdtem blogot! Te jó ég, ez fontos dátum... :)))) Bár azért nem jelentős. De azért amikor elkezdtem a blogot, még fontos volt. Na mindegy, változnak az idők... Hmm... De most én változtam, nem az idő... Ööö, akkor én is idő lennék? :))) Na jó, nem árasztom a hülyeséget. :)

Megyek aludni, mert álmos vagyok nagyon. Holnap nehéz napom lesz. Chara írt mailt. Én meg írtam a Dalmának. Meg Drizztnek. Húhh...

Tessék ám szavazni, nem azért raktam ki a szavazást, hogy én nézegessem... Én már szavaztam is... de az nem lehet, hogy egy hülye mugli ketyere legyen a befutó! Ejnye... Feleton.
Az eddigi szavazáseredmény itt van alul, de ez még fenn lesz egy jó ideig, mert kíváncsi vagyok tényleg...
Ki olyan őrült, mint én, és ki az aki nem tud telefon nélkül élni...

Folyamatosan jönnek és mennek, és részvétet nyilvánítanak, nekem meg anyu folyamatos beszámolója alapján újra meg újra végig kell hallgatnom és át kell élnem a mai napot... Ma mindössze huszonvalahány embert hívott fel telefonon. Jó, tudom, ne legyek ideges... Nem is vagyok.

Most olyan érzésem, van, mint aki teljesen szétszórt akarata ellenére is. Megpróbálom elmagyarázni, ha írok, legalább nem fogok olyanokra gondolni, amikre nem akarok. Az életem egy olyan ritmus, ami reggel elkezdődik, egész nap tart és este véget és és ez minden nap megismétlődik, ettől ritmus. Ha zavaros, amit beszélek, akkor bocs. Mintha mindennap felszállnék egy buszra, kényelmesen utaznék, leszállnék és végezném a dolgom, majd visszabuszoznék. Kényelmes, nem sietős. De most rohanok a busz után és ha beledöglök se érem utol. Kapkodok, nem tudom, mit gondolok... Ejj és mennem kell... Egy óra múlva jövök vissza!