Nyaff... Most fejeztem be egy matekpéldát. Illetve négyet, amik közül kettőnek kijött az eredménye. Borzalmasan fáradt lettem ettől szellemileg, mert eddig csak fizikailag voltam az. Szilva kölcsönadott ma egy könyvet, A nyolcadik utas a halál a címe, és bizonyára sokan ismerik. Két nap múlva kéri vissza, addig ki kell olvasnom. Affranc és ma egész nap matekoztam, amióta itthon vagyok. Höhh, az mondjuk este 7 óra, mert a Balázzsal császkáltunk a városban, de végülis mindegy. Ehh, megint lenne kedvem írni jó sokat, de borzalmasan lusta vagyok, és legszívesebben aludnék, de nincs szívem otthagyni a chatet. Mármint nem a chat öröméért, hanem azok miatt, akik ott vannak. Van még pár kocka fehércsokim, jajj és jut eszembe! Kapitánytól kaptam egy gyönyörűszép képeslapot :)))) Annyira fellelkesültem tőle, hogy majdnem hozzá is kezdtem a leckémhez, de csak húsz perccel később került sor arra, hogy ténylegesen el is kezdjem. Szóval a mai napomat nem igazán lehetne besorolni a tipikus hopzzám való depressziós napokhoz, mert ez egy Jó Nap volt. Olyan gyerekes így írni, de csak így tudom magam kifejezni. A matekról nem akarok holnapig hallani, meg semmiféle számokról vagy egyenlőtlenségekről.
Szóval Szilvától kaptam kölcsön könyvet, de szerintem megkérem, hogy még egy egész picikét hadd maradjon nálam, mert félek, hogy nem fogom tudni addigra kiolvasni. És tök rendes volt, mert meghallgatta a problémáimat franciaóra előtt, amiket hiába meséltem Charanak, ő nem nagyon díjazta ezt az egészet. Jó, hát akkor többet neki nem mondok ilyet... :( Mindig "elküld" valami olyan dumával, ami tökre rosszul esik, de inkább nem kezdek el papolni, mert nem is tudom, félreértené, vagy ilyesmi. Nem tudok magyarázni, és ez egy kicsit gond. Na mindegy. Szilva mutatott képet a Mikiről, aranyos fazon :)) Ajaj, asszem teljesen kész vagyok a mai naptól... Au revoir...!