Reggel felkeltem, gondolkoztam, reggeliztem, olvastam és nekiálltam blogozni. Bandikának nevezett macskám meg bejött a szobámba, anélkül, hogy rángatnom kellett volna. Besötétítettem, hogy kellemesebb legyen neki... :PPP Azért, hogy néha én is mikre vagyok képes...
Az asztalomon nagy a rendetlenség még mindig, de ma már pakolásztam egy kicsit. És nem kellett volna a mogyorókrémes kenyeret megennem... Más egyéb izgalmas dolog nem történt velem. Tegnap Einon olyan furcsa volt cseten, de szerintem csak én voltam fáradt. Megint hajnali kettőig voltam fenn. Airun mesélte, hogy ő is tegnap. Aztán a fülecskék színéről kezdtünk beszélgetni. Mostanában ő kezdeményezi a beszélgetést, meg lasan több kék szöveg lesz a képernyőn, mint fekete. Feketével írok én, ő meg kékre van beállítva nálam mIRCen.
Laréval meg lehet, hogy összefutok csütörtökön, de ez még nem biztos, mert Einon meg mozizni hívott. Larénak márpedig elsőbbsége van, akárhogy is nézzük. Viszont ő nem mondta biztosra... Hjajj... Áááá, fáj a bokám. Reggel meg az egész lábam elzsibbadt és alig bírtam ráállni. ... Najó, most mit szépítsem? Nekiestem megint az asztalnak, mert alvás közben ráfeküdtem a lábamra. Ejj, de szar volt. Nem akarok számítógép függő lenni. Délután fogom magam és elmegyek valahova, ha már jó édes apám nem vette a fáradságot, hogy felhívjon. Miért is hívott volna. Na jó, szervezek valami klassz kis programot délutánra, mondjuk séta a Duna-parton, vagy a városban csak úgy, és megyek is. :)) Ha mást nem, hát Lunáékkal. Áhh, minek zaklassam őket a nyári szünet legelső napján ilyenekkel?
Jújj, most jutott eszembe! Ha minden jól megy, akkor a hétvégém fantasztikus lesz! :)))) Na, egyeztetek anyuval is... ;))