Most, miközben zuhanyoztam, kavarogtak a gondolataim, és eszembe jutott a Balázs. Nem, amelyiket tegnap ismertem meg, hanem amelyikkel három hónapig jártam tavaly. Ugyanis tavaly ilyentájban ismertem meg. És tulajdonképpen sokszor eszembe jut, hogy most mi van vele. Úgy mégis érdekelne. Az egész úgy kezdődött, hogy én tavaly egy együttes fanclubját vezettem ideiglenesen, amit később meg is bántam... Az egyik klubtag, Szilvi szeretett volna találkozni velem, és Charaval, merthogy Chara is az egyik ideiglenes vezető volt. Össze is hoztunk egy talit, nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk, és egyszercsak csörögni kezdett Szilvi mobilja... A bátyja volt, hogy ő márpedig a húga után jön, merthogy az csajokkal van... Balázs már csak ilyen. Nem telt egy órába, és már le is szállt a buszról, pont a házunk előtt. Végigmértük egymást, és mostmár négyesben kezdtünk tovább beszélgetni. Magas, szőke hajú srác, vidám világoskék szemekkel. Jó fejnek tűnt, aranyosnak, akivel remekül lehetett beszélgetni. Pár héttel később Szilvivel megbeszéltük, hogy elmegyünk valami rendezvényre, ahol sok magyar együttes is fellép... Naná, hogy Balázs is jött. Ültünk a tóparton, várva a koncert kezdetét, meg a végét, és nekem mindenáron sétálnom kellett. Balázs volt az egyetlen, aki hajlandó volt háromszor körbesétálni a környéket velem... Egy idő múlva azt vettem észre, hogy már nem a Szilvivel találkozom, hanem a Balázzsal, méghozzá egyre sűrűbben.
Hát valahogy így volt, de szerintem jobb lett volna, ha el se kezdődik. Nyár végétől ősz végéig voltunk együtt, és szemét dolognak érzem, amit tett. Illetve amit nem tett... Kábé már egy hónapja nem találkoztunk, amikor írtam neki egy sms-t, de nem jött válasz. Írtam pár nappal később még egy sms-t, de arra se kaptam soha többet választ.
Csak tudnám, mivel érdemeltem azt ki, hogy még a szemembe se mondja, hogy vége?
Na mindegy, ez most csak úgy eszembe jutott, mint oly sokszor, és muszáj volt leírni. Így most jobb. Tekintve azt is, hogy ez már több, mint fél éve történt... De azért akkor is...

Na, megyek apuhoz, meg reggelizek valamit, máris jobb kedvem lesz... :))