Megkérdeztem, hogy minimum hányasra kell írjam a dolgozatot, amit jövőhéten írunk matekból. Ehh... Ha kettesre írom, akkor éppenhogy átmegyek, ezért még egyet kell írnom... Ha hármasra, akkor biztosan megvan a kettes, ha annál jobb, akkor egész jól állok. Viszont ha egyesre írom, akkor jöhet a pótvizsga... Neeee! Nem akarom! Nagyon nem akarok pótvizsgázni! Akkor egész nyáron készülhetek a rohadt pótvizsgára! Kedden írjuk a dolgozatot, és szerdán már osztályozó konferencia van, basszus! És morr! És vááá...

Na jó, lenyugodtam... Énekkar elmarad, most itthon vagyok, olvasok, aztán négykor el Lunáékhoz, mert korrepetálás... Nyüsz-nyüsz-nyüsz-nyüsz. :)) Úúúúúútálom a matekot! Igen, tudom, hogy rövid u-val van, de pillanatnyilag nem érdekel. Annyira bosszant, hogy hülye vagyok a matekhoz, hogy az hihetetlen... Az istenit! Mindenki reálos a családban! Én meg a selejt... :P Ez van... Egy selejtes, depressziós, pesszimista, nem normális és idióta ember vagyok. Aki ráadásul félvámpír. Nem ám teljesen! Csak félig...

Jéééézusom... Kezdek az agyamra menni.