Unatkozó 45 percemben irodalomórán termeltem két - kb haiku - hosszúságú verset, amiknek semmi köze a haikukhoz... No, jól megmondtam. Rövidek magyarul.
Rácsokon át süt a nap,
Fény élteti a rabokat.
Vízcseppek koppanása,
Bogarak koppanása
Tölti ki a napokat.
2004. 10. 20.
Fákon átsütő aranysugár,
Lapos fátyol és fényár.
Széltől zizegő rozsdás lomb,
A távolban harang kong.
2004. 10. 20.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
