- Kezdetben csak mi voltunk és Ő. Angyalok és az Úr. Aztán megteremtette az embert. A mi életünket szolgálásra szánta, imádásra, hajlongásra,... hátvakarásra, az Ő csodálatára. Többet adott az embereknek, mint nekünk valaha. A választás szabadságát. Az egyik elfogadja Istent, ha akarja, a másik meg tagadja. Amióta itt lent vagyunk, egyfolytában éreztem...
a Mindenható hiányát... Ez fájt nekem, és biztos vagyok benne, hogy neked is fájt. És miért? Mert minket ilyennek teremtett. Ha lett volna szabad akaratunk, legyőzzük a fájdalmat, mint ezek itt. De nem, mi szolgák vagyunk.
- Rendben van! Tudod, én csak azt mondom, hogy az egyikünknek aludnia kéne.
- Ébresztő! Az ember bemocskolt mindent, amivel Ő megáldotta. Megkapta a Paradicsomot; nem kellett neki. Megkapta ezt a bolygót; tönkretette. Őt kedveli minden teremtménye közül a legjobban... És van, aki még csak el sem hiszi, hogy Ő létezik! És mindezek ellenére... És Ő mégis végtelenül, kurvára türelmes... az emberhez. Hogy bánt velünk? Arra kértelek, egyetlen egyszer,... hogy tedd le a kardot azért, mert megsajnáltam őket! És mi volt az eredmény? Kiűzettünk a Paradicsomból. Hol volt a végtelen, kurva türelme akkor? Ez nem jó! Ez nem fair! Már meglakoltunk! Vagy még nem járt le az idő?
Miért nem mehetünk már haza...?

Tegnap elcsesztük az egeret, és vissza kellett állítani majdnem a gépet egy korábbi időpontra, és már majdnem megvolt... Már majdnem... Sok órás szenvedés után már éppen sikerült egérhasználat nélkül CD-t írnom, amikor kiderült, hogy csak kurvára nem volt bekapcsolva az egér... Ez az egyetlen típus, amin van ON és OFF gomb. Én, a kis műszaki zseni...

Hm, hétvége jön. Holnap elutazunk Sárospatakra. Reggel fél nyolckor találka a Keletiben, a vágányok végénél. Hogy rohadna el mindenki... Négy óra a vonatút! Nééégy!!! Óra!!! Nyüssz... Odafele csak három... Az is éppen elég lesz. Tuti végigalszom az egészet, ahogy magamat ismerem. Persze, ha a többiekkel egy fülkében leszek, akkor nyilván nem. Vagy ami még rosszabb: nem fülkés lesz, hanem egybeizés szar. Sárospatak. Nah, ennél messzebbre már nem is kerülhetnénk, ugye? :) Még jó, hogy hamar visszajövök. Szombat este már itthon leszek. Hm... Addig írnom kéne egy levelet Rita kisasszonynak a rajzaival kapcsolatban. Szépen rajzol. Ráadásul tollal is. Épp ma készítettünk a suli melletti lépcsőről rajzokat rajzórán. Én tollal rajzoltam, a többiek ceruzával. Legnagyobb meglepetésemre fel lehetett ismerni azt a lépcsős sarokrészletet. Hááát, az alsó lépcsőfokokra és a lépcsősor melletti bokorra nagyon büszke vagyok, a többire már kevésbé...

No szóval akkor csomagolok és irány el...