Szóval így ebéd után most egész használható vagyok... De azért reggel eléggé nem volt kellemes arra ébredni, anyu sírva nyöszörögve jön be a szobámba, kezében a mobiljával, miközben azt próbálja kinyögni, hogy a nagyi meghalt. Na jó, megint hülye témát választottam, úgyhogy lehet, hogy pár napra elkerülöm a blogot, de az is lehet, hogy este megint ilyenekről fogok írni... Ne haragudjatok. Dehát az én életem se mindig fenékig tejfel. Egyszer lenn, egyszer fenn. Most épp a béka segge alatt.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
