Nem, mégiscsak itt hordok össze egy csomó zagyvaságot és nem külön írásban, amit csak a számítógépemen tárolnék életem végéig. Hadd menjen el a kedve annak, aki ezt olvassa. Annyi minden jár a fejemben és mire az egyik eszembe jut, és leírnám, addigra elfelejtettem, hogy mit akartam belőle kihozni, de addigra meg már kimászik a fejemből az összes többi gondolat. Csak száguldanak a gondolatok ész nélkül, filmek, képek, emlékek, hangok, álmok (amikről elég gyakran azt hiszem, hogy valóság), minden... Áramlik minden jobb oldalról be, bal oldalon ki, és ennek sosincs vége. Nem mintha baj lenne, mert elvégre ezért van agyunk. Na tessék, máris ellentmondtam önmagamnak. Az előbb még azt mondtam, hogy nincs agyam, most meg... Áh, hagyjuk az egészet. Kezdem magam úgy érezni, mint a BTTF-ből Dr. Emmett L. Brown, azaz a Doki... Aki feltalálta az időgépet. Tulajdonképpen azért nem szeretek levélben vagy blogban filozofálni, mert nincs aki megcáfoljon még azelőtt, hogy elmondanám az egész véleményemet, tehát nincs kivel vitatkozni, ergo, és leírom teljesen amit gondolok, és arra senki nem reagál. Nem mintha kéne... Csak mondom. Illetve írom. Mert úgy könnyebb lenne, ha mondanám ezt a sok sületlenséget valakinek, ő meg minden mondatomba belevágna, hogy ez így nem jó, az úgy nem jó, és akkor tudnám kinek bizonygatni, hogy de igen... De így csak magamnak írom, én meg ugye nem fogom magam megcáfolni.
Húhh... Most visszaolvastam ezt a bejegyzést, amit éppen írok. Ezt a sok hablatyot! Snuff, hogy lehetsz ilyen hülye? És miért magaddal beszélsz? Egyébként rájöttem arra, hogy ha egy kérdés "miért?"-tel kezdődik, akkor arra általában vagy olyan válasz van, ami elkezd magyarázni mindent, ami a kérdés tárgyával kapcsolatos, és végül ez az érvelés sántít, vagy pedig nincs is válasz. És, már megint ilyen marhaságokon jár az agyam. Mint mindig. De nem tudom kikapcsolni. Egyszerűen nem megy. Nem tudok elaludni anélkül, hogy ne álmodnék valami hülyeséget, ami után hetekig azt hiszem, hogy az megtörtént, a végén pedig már kételkedem abban is, hogy egyáltalán álmodtam-e ilyesmit, vagy csak beképzeltem magamnak.
Na, ez vajon milyen betegség? Krónikus izémicsoda? Igen... Az lesz az...