Vááá, most épp számtechen ülök... És éppen semmit se csinálunk, ezért bátorkodtam naplózni egy picit. Múlt órán úgyis le lettünk zárva, osztálynapló meg nincs (mint ahogy az évvégén szokás...), úgyhogy nincs mitől félnem... Vagyis, de igen... Matekból zsinróban összeszedtem hat darab elégtelent, ami azért elég gázos az évvégi jegyet tekintve. Most épp bukásra állok, jövőhét szerdán pedig osztályozó értekezlet. Kedden írunk egy témazárót, ami összefoglalja az egész évi anyagot. Hülye vagyok. Pláne matekhoz... Kerestem korrepetítort, és szerencsére Luna el is vállalta, hogy az én gondolataimat is összeszedi, és megpróbálja normálisan rendezni, hogy értsem valamilyen szinten... Remélem, sikerül neki.

Tegnap abszolút nem volt kedvem chatelni, úgyhogy csak úgy jelen voltam, és tulajdonképpen Larét vártam, hogy a vizsgáról kikérdezzem. Airunt már kifaggattam tegnap. Elsőnek lett kész, mert ott volt a feladat megoldva és kinyomtatva nála... Hát igen... :))
Szóval tegnap vártam és vártam, de Lare se jött, meg aztán velem se nagyon akartak beszélgetni... Morgannel nem beszéltem, Einon a lelki problémáimat boncolgatta és megállapította, hogy egy depressziós pesszimista félvámpír vagyok... Illetve hát nem mondta ki, de azért néhány hümmögésből következtettem arra, hogy nem egy életvidám alkat vagyok. Persze rengeteg jó élmény is társul ehhez a pesszimista felfogáshoz. De az is lehet, hogy csak reálisan nézem a világot. Bár ki tudja? :))