Csóóókolom! Plüsstank van?!

Csóóókolom! Plüsstank van?!

2004. június 10. - snufi1

Most épp fagyizok, meg msn-ezek két emberrel, és azon agonizálok, hogy mi lesz holnap. Mert ugye holnap mozi a THP-sekkel, akiket javarészt nem ismerek... És azért ha van egy ismeretlen társaság, ahonnan csak egyvalakit ismerek, és még ő is azt mondta, hogy nem velem fog foglalkozni, hanem a többiekkel és tegyem én is azt, akkor meg pláne érdekes lesz. Áh, nem fogok ilyenek miatt nyavalyogni.
Jó lenne most sétálgatni egy kicsit a városban. Hehe, jó kis levegő... :))
Lare felhívott telefonon, beszélgettünk fél órán keresztül. :)) Tök jó volt újra hallani a hangját. Aztán meg észrevettem, hogy Avét nem is ismerem... Persze, hogy észrevettem. Nem találkoztam még vele, Ayával is csak egyszer. Hmhm... Meg kéne ismételni. Lehet, hogy nyáron lemegyek Siófokra :)) Csajbuli lesz Laréékkal :)) Bár ez még egyáltalán nem biztos, hiszen csak szóba jött telefonban, hogy esetleg. Rendet kéne raknom az asztalomon. Holnap délben szabadulok megint, aztán irány a WestEnd, aztán mozi, aztán hazacsörtetek és azon fogok gondolkozni, hogy megérte-e megnézni a HP3-mat, vagy sem... :)))

Megint itt ülök számtechen... :P Ma három óránk lesz, amiből kettő informatika, egy pedig matematika, amit az ofő helyettesít. Remek lesz. Első óránk ma eredetileg se lenne, a második pedig csak az évvége miatt maradt el. Amúgy nyelvtan lett volna. Matek után még elvileg lenne egy angol meg egy földrajz, de angolon videózunk, és majd megpróbáljuk rávenni a tanárt, hogy engedjen minket el. Mondjuk nekem akkor se lenne valami szuper a délutánom, mert négyig énekkar... Készülni kell a rohadt évzáróra. Affene, affene... :))) De ettől függetlenül most nagyon jó kedvem van. Legalábbis ha arra gondook, hogy előttem a nyár, és már csak pár napot kell kibírni. A suliban egyszerűen nem tudom magam igazán jól érezni... Úgyhogy izé, rám fér ez a nyár... :))) Nyaralás, koncertek, haverok :))))))

Ti nem tudjátok, milyen érzés bőrig ázni... Mikor hazajöttem a suliból, írtam a blogba, aztán ebédeltem és ledőltem aludni, de épp hogy kényelmesen elnyújtóztam, Luna hívott, hogy menjek videózni Charaékhoz. Végül átmentem, Shreket nézni, meg Szilajt. Egész jó volt. Hazafelé menet Lunával rohadtul eláztunk... Szerencsére én húsz perc alatt otthon voltam, de olyan nehezek voltak a ruháim vizesen, hogy alig bírtam el őket.. Nagyon durva volt...

Most meg Airun mondta, hogy mehetek velük moziba. Márminthogy én megbeszéltem vele múlthéten, hogy tali, őt meg közben a volt THP-sek hívták moziba. Aztán úgy döntött, hogy ha leszavazzák, hgy én ne menjek, akkor ő nem megy moziba, hanem inkább velem talizik. Szóval akkor mégiscsak mozi. HP3-at nézünk pénteken, 15:15-kor. Megígértem, hoyg elvegyülök a tömegben és dumálgatok a volt THP-sekkel... Nyüssz! Hát ismerek én ott akárkit is? Jó, Nodlee-t... Őt is csak egy picit. Ja, meg Mionit! :))) Végül tök klassz lett a képeslap, amit mindenki aláírt! Ha én kapnék egyszer olyat, tuti nagyon örülnék neki. Csak a környezetemben nem laknak túl sokan, akik igazán kreatívak... No de sebaj... :)

Máskülönben meg mi a jó francért vagyok én regisztrálva a tolkien-hu-n, ha sose írok a fórumba? Áh, hülye vagyok... :) És most végre jókedvű. Lare megpróbált felvidítani, de pechje volt, mert már jókedvű voltam... :))

A matek év végi témazáró nem lett valami fényes... Meglett a hetedik elégtelenem zsinórban.
Amikor a tanár behozta a dogákat, odalökte a Mocsárynak, de az meg mindenkivel leállt dumálni, erre a tanár elkezdett kiabálni, hogy ne szarakodjon már, mert ettől az órától függ az év végi jegyem. Erre kissé összerezzentem, mert azt hittem, jól írtam meg a dolgozatot. Hát nem. Ekkora karót is rég láttam... Mikor minden dolgozat a tulajdonosához visszakerült, a tanárnő rám nézett és próbálta közölni velem, hogy akkor most minden feladatot, ami a dolgozatban volt, megoldok a táblánál, és ettől függ, hogy bukás lesz-e vagy sem... Hát kimentem... Remegő lábakkal kicsörtettem a tábláig, remegő kézzel megfogtam egy krétát és remegő hanggal nekiálltam makogni. Egy ideig szerencsétlenkedtem, aztán visszafojtott könnyekkel szépen megoldottam az összes feladatot. A tanárnő sok helyen segített, így lett az egész szinte hibátlan. Ha nem segít, a fele se sikerül. Aztán kérdezett pár dolgot, hogy készültem-e a dolgozatokra, és ha nem, miért nem, aztán végül átengedett kettessel.
Az egy dolog, hogy örülök a jegynek, de azegy másik dolog, hogy nem érdemlem meg a kettest. És így már hiába van meg a kettes, amivel év végén átmegyek, azt mégse igazán én szereztem.

Más egyéb nem volt ma. Töriórán felelt néhány ember a jobb jegyért, én meg egész nap pánikoltam, hogy én leszek az egyik. Szerencsére ezt megúsztam. Chara és Luna viszont kapott pár kérdést, és ahogy Charan láttam, meglepte a dolgo, hogy felelnie kell. Őszinte legyek? Szerintem elő se vette az ellenőrzőjét, hogy megtudja, miből hányasra áll, úgyhogy azért tényleg nagyon kedves volt a tanárnőtől, hogy megadta neki mégis az ötöst. Ugyanis egy kérdésre se tudta a választ, legfeljebb segítséggel. Nem Chara miatt érzem igazságtalannak. Akkor is így gondolnám, hogyha akárki más lett volna a helyében. XY is ugyanúgy megérdemelte volna a rosszabb jegyet egy ilyen helyzetben. Szóval szerintem ennek nem így kéne működnie. Áh, hagyjuk, borzalmas állapotban vagyok a matek miatt.

Mocsáry bukott kémiából. Esküszöm, megsajnáltam. Három év alatt egyszer nem szólt hozzám kedvesen, utált, én is utáltam őt, kerültük egymást. De amikor a dupla angol óra közti nagyszünetben bénán betámolygott a terembe, és leült a pad tetejére, olyan hihetetlenül rossz kedve volt - amit meg is értek - hogy tényleg megsajnáltam. Nem szokásom pedig. Tulajdonképpen jó fej volt, ha éppen nem szekált. Márkó és a Király is elmennek jövőre, bár a Márkót nem engedi az anyja el. Szívás.

Én meg most totál depressziós lettem. Most tényleg. Eddig csak mondtam, vagy biztos nem gondoltam komolyan, de most aztán tényleg depressziós kedvem lett. Utálom ezt. Csak nem tudom, mitől divat, ha valaki depressziós. Nagyon rossz állapot. Még csak nyüglődni se nyüglődik az ember, hanem mindenre rábólint, hagyja, hogy sodorja az ár magával, lesz ami lesz, kit érdekel... És most én is pont ezt érzem. Valaki vidítson fel...

Ötöst kaptam a biológia dolgozatomra!!! :)))))) Éljeeeen! *széles és eszelős vigyor* Tök klassz napom volt! Tesiórán távolugrás volt, és 3 méter 60-at ugrottam. A legjobb 3 méter 90 volt, de azt a Csilla ugrotta, utána Chara jött 3 méter 65-tel, és utána jöttek a 3 méter 60-osok. És én is köztük voltam. :)))
Nos, a matek... Ööö, elfelejtettem, hogy esetleg lehetnek benne négyzetes közép kiszámítások is... Affene. De még milyen affene. Ha ez most rosszabb, mint hármas, akkor pótvizsga. Neeeem! Nem akarom! Hogy a viharba tudtam én zsinórban hat darab egyest összeszedni?! Hogy lehetttem ennyire hülye, idióta, nem normális, őrült?! Bár még egy lehetőségem van. Egy felelés. Nyüssz. Remélem, hármas lesz a doga. Úgy átlagban nem lett rossz, de mivel mindenkinek más eredmény jött ki, fogalmam sincs, melyik a jó. Úúúúúgy szeretnék most sírni. De nem megy... Csak sóhajtozom itt a gép előtt, és a billentyűk kattogását hallgatom. Kezdek becsavarodni.

Eltűnt az osztálynapló... Nem én voltam. Elvileg felelnem kellett volna ma töriből. De nem volt napló, így senki nem tudta, ki áll kétesre. Holnap is lesz töri. Nyüssz.

Ki is hagytam a mai beszámolóból, hogy angolórán kimentünk az udvarra társasjátékozni, hogy fejlesszük az angoltudásunkat, de minden pad vizes volt. Odacsörtettünk a szép zöld fűszőnyeghez, de az is vizes volt... Visszacsörtettünk a padokhoz, és végül azon röhögtem szét az agyam, hogy mekkora mázli, hogy vittem magammal törülközőt, mert így le tudom a padot törölni...

Dalma először nem hitte el, hogy tényleg hordok magamnál törülközőt, de amikor előrángattam egy gyűrött kis pirosas-fehéres törülköző állagú valamit, akkor nagyon elkezdett röhögni...

Jippé! Elsőként lettem kész a biológia dolgozattal! :)) És nem hagytam ki semmit! És hurrá én. :)) Annyira örülök, hogy sikerült, de kíváncsi leszek, hogy hányasra értékeli a tisztelt tanárnő. Ugyanis van egy kis gáz: pikkel rám egy pöttyet... No sebaj...
Holnap meg TZ matekból és jájj meg morr, mert azért még gyakorolhatnék egy kicsit. De a mai sikerélményeim megvoltak tökéletesen, mert a matekcsoport egyik legjobb matekosa, Évi épp ma panaszkodott, hogy a feladatok, amiket órán meg kellett csinálni, tök nehezek voltak, és nem értette, hogy kellett megcsinálni. Én meg magamban örülgettem nagyon, mert nekem mindegyikre kijött a helyes eredmény. Csak kár, hogy ezt akárkinek mesélem, senki nem mutat valamiféle érdeklődést iránta. Meg úgy irántam... *sóhaj* Háááát, iggen, egész nyáron itt fogok poshadni a lakásban, az ötödik emeleten, mert megint senki nem fog sehova hívni. Talán Szilvához hozzácsapódom a Grave Digger koncert erejéig, de szerintem két és fél hónapig itt leszek bezárva ebbe az istenverte kalitkába. Mint mindig. El akarok innen menni. Akárhova. Csak ne itt...

Nnna... Alaposan átnéztem a biológiát. Nem is tudtam, hogy nem a főemlősök a legfejlettebbek, hanem a párosujjú patások... :) Szeretem a dolgok latin nevét is megjegyezni, de szerintem ez a sok rend és alosztály már sok lenne nekem is. Pedig alapjában véve szeretem ezt a tantárgyat.

Jaaaj, múltkor Luna rohadt szemét módon megkérdezte - kicsit talán lekezelően - hogy fogok-e tanulni a biosz témazáróra. Legszívesebben belerúgtam volna a bokájába, komolyan mondom. Őszintén. Annyira feldühített, hogy kimondani se lehet. Attól még, hogy matekra és fizikára nem szokásom tanulni, még nem kell ilyen képtelenségeket feltételezni rólam. És amikor kémiadoga előtt mondom neki, hogy nem tanultam valami sokat, akkor mosolyogva megjegyzi, hogy "magyarul semennyit". Ilyenkor is bokánrúgnám. Igenis tanulok én arra a kémiadogára, csak nem száz százalékosan! És ha így vesszük, akkor minden tantárgyból tanulok, még rajzból is, csak nem alaposan. Vannak néha ilyen pillanataim, én is ember vagyok.

Tegnap A. Chris, Kíra és Einon egész este és éjszaka (némi túlzással) vitáztak és marták egymást, én meg csak röhögve néztem a képernyőt és néha én is belemakogtam valamit a vitába. Kíra és A. Chris alapjában véve nem olyan emberek, akik kedveskednek és csak illendőségből kedvesek a másikhoz. Mindig nyíltan vállaják a véleményüket, ami általában mindig negatív. Kivételesen abszolút nem tudtam egyetérteni velük. Máskor látok sok olyan dolgot A. Chris érveiben, amit ha egy picit átfogalmazok, akkor akár az én véleményem is lehetne, de most nagyon nem egyfelé járt az agyunk. Einonnal meg is tárgyaltuk ma, hogy hihetetlen volt a tegnapi vita... Mindegy min, csak lehessen vitatkozni. Kírának nagyon lekezelő a stílusa, és állandóan olyan dolgokat jegyzett meg mellékesen, mint "nem érdekel az életed", "nem kedvellek" és ilyesmik. Oké, rendben, de ez most kit érdekel? Ez olyan, mint amikor két ember beszélget és akkor jön egy ilyen mondat:

- Szép napunk van.

- Jó az idő.

...

Szóval jól szórakoztam tegnap éjszaka... :)))

Megnéztem Einonnal a Titkos ablak című horrot. Johnny Depp főszereplésével iszonyat jó film. Igaz, én más befejezésere számítottam, de így legalább nem tudtam előre, hogy mi fog történni. Klassz volt. Persze ha a főszereplő nem Johnny Depp, akkor "csak" szimplán egy jó filmnek könyvelném el
Most pedig jobbra el a biológiatankönyvhöz. Madarak és emlősök. Öeee...
Jaaaj, de mielőtt nekikezdenék, még leírom, hogy az utolsó három kötetet megvettem, mert nem bírtam már a ciklámen színű nyomtatott A/4-es lapokon olvasni Douglas Adams sorait. Az első kettő nem volt meg, emiatt természetesen morr
Einon jót szórakozott a piros-fehér mintás kis törölközőmön, amit magammal cipeltem a moziba. Na jó, megyek tanulni...

süti beállítások módosítása